Mit tudok a cseresznyéről? Lássuk csak:
A cseresznye régóta termelt gyümölcs Európában. Mégis kevesen tudják, hogy a görög és római kereskedők hozták be időszámításunk előtti időkben. A rómaiak már több cseresznyefa fajtát is ismertek. Találtak onnan való cseresznyefa metszési útmutatásokat, s az egyes fa fajtákról szóló leírásokat is.
A botanikában jelenleg három fő cseresznyefa típust különböztetnek meg:
-Prunus avium, ez az édes cseresznyék őse,
-Prunus cerasus, ez igazából, meggy, savanyú cseresznyének is hívják, két fajtája van : az amarelle és a griotte.
-Prunus avium és a Prunus cerasus hibridje, ezt nevezik angol cseresznyének : duke cherrynek.
A vad cseresznyefa képes megnőni 20-25 méter magasra is, gyümölcse sokkal nagyobb, mint más fajtáké. Az édes cseresznye, ami a legközkedveltebb cseresznyefa, 10-12 méter magasra nő, termése kisebb. A fákat 8 méter távolságra kell ültetni optimálisan.
A meggyfa sokkal kisebbre nő (Prunus cerasus), 2-4 méter az átlagos magassága. Ültetése és gondozása sokkal több odafigyelést igényel, mint a cseresznyefáké.
A cseresznyefa, szinte minden talajon megél és jól bírja a téli hideg időjárást is, sokkal könnyebben átvészeli, mint a meggy.
A középkorban nemcsak a köznép ültette szívesen a házak elé ezeket a fákat, hanem templomkertekbe is előszeretettel ültették, mivel nemcsak nagyon szép, s igazi tavaszváró látványt nyújt, mikor virágzik, de a gyümölcse is finom, és sok termést hoz egy ápolt fa. S kevés odafigyelést igényel.
A mi családunk is ezért döntött a közkedvelt cseresznye mellett. Egész sor cseresznyefa van mamim háza előtt. Finom lekvárokat, süteményeket készít a gyümölcséből, mindenki örömére, s nem kell tömérdek cukrot adjon hozzá, hogy javítson az édességén. Az már csak hab a tortán, hogy mikor virágoznak a fák milyen gyönyörű az udvar. A szüret, az meg minden fára mászás alkalmával külön családi csata! Ki ér előbb le a fáról teli vödörrel… J
